A légszennyeződést 45 %-ban az üzemek, 35 %-ban a közlekedés, és 20 %-ban a háztartások és a fűtés okozza. A magyarországi szén-monoxid-kibocsátás 69%-a, a nitrogén-oxid-termelés 60 %-a származik a közlekedésből. Az elmúlt években Magyarországon csökkent a légszennyezés. 1999. április 1-je óta a benzinkutak nem árulhatnak ólmozott üzemanyagot, valamint az üzemanyagok kéntartalmának csökkentésével a légzési problémákért és savas esőkért felelős kén-dioxid-kibocsátás is zuhant. Mivel 1996 óta csak katalizátoros autó állítható forgalomba, így kisebb lett a szén-monoxid koncentrációja is, mely a motorban a tökéletlen égés során keletkezik, és elsősorban az ér- és idegrendszert károsítja. Rossz hír viszont, hogy a legújabb vizsgálatok szerint a szerkezetek kopása során rákkeltő és allergiát kiváltó platina kerül a környezetbe.

Évről évre növekszik viszont a gépjárművek által kibocsátott (a kén-dioxidhoz hasonló hatásokkal járó) nitrogén-oxidok mennyisége. Ennek harmadát a 3,5 tonnásnál nagyobb tehergépkocsik, másik harmadát a katalizátor nélküli négyütemű személyautók bocsátják ki. Növekszik az abroncskopásból eredő porok, a dízelolajból származó lebegő részecskék, nehézfémek és egyéb mikroszkopikus szemcseméretű toxikus anyagok kibocsátása is, melyek amellett, hogy általában rákkeltők, szemirritációt, allergiát, légzőszervi megbetegedéseket is okozhatnak. Az ilyen részecskék fele a 3,5 tonnásnál nehezebb tehergépkocsikból származik. Az apró részecskék legfőbb veszélye, hogy a rájuk tapadt gázmolekulákat a tüdő legparányibb hólyagjaiba is elszállítják. Elsősorban a dízelmotorok égésterméke a felelős az épületek elfeketedéséért is.

Sajnos az európai uniós jogszabályok nem korlátozzák a korszerűtlenné vált gépkocsik használatát, csak az újonnan forgalomba kerülőkre állapítanak meg egyre szigorodó zaj- és légszennyezés-kibocsátási normákat.

 A gépjárművek égéstermékeiben talált korom, dízelkorom, nitrogén-oxid és -monoxid, szén-monoxid, ózon és a 10 mikronnál kisebb elemi részecskék kórokozó hatását folyamatosan vizsgálják. A vizsgálatok eredményeként bizonyossá vált, hogy a kipufogó gázok égéstermékei a hörgők csillószőreinek bénításával gátolják a hörgők tisztító funkcióját, csökkentik az antioxidáns vitaminok hatását, valamint a nyálkahártya fokozott áteresztőképessége miatt elősegítik a testidegen anyagok és allergének szervezetbe jutását is.  

A légszennyezettség mértéke időszakonként változik. A légköri nitrogén-oxidok júniusban és decemberben a januári érték dupláját érik el, a kén-dioxid viszont a fűtési szezon idején, vagyis a téli hónapokban található meg a legmagasabb koncentrációban az atmoszférában. Egy csúcsforgalmi időszakban a forgalom két és félszeres emelkedésével a légköri károsanyag-kibocsátás akár a három-kilencszeresére is megemelkedhet Budapest forgalmas csomópontjain.

A nitrogén-dioxid főként kipufogógázból származik, fokozza a tüdő hörgőinek érzékenységét és a légúti megfázás iránti fogékonyságot.

 A városi forgalomban és a gyorsforgalmi utak mellett nagy mennyiségben mutatható ki a levegőben dieselkorom, mely a légutak nyálkahártyájának áteresztőképessége mellett a virágporszemek fehérjéinek kioldódását gyorsítja, és így allergizáló hatásukat nagymértékben fokozza.

A gépkocsik és erőművek által kibocsátott szennyező anyagok egymással történő reakciójaként keletkezik a háromértékű oxigén (O3), az alsó légköri ózon erős napsugárzás hatására. A nagyvárosok levegője különösen felhőtlen nyári napokon "ózondús".

 Budapest európai mércével mérve átlagosan szennyezett város, ám a mérges gázok egyenetlenül oszlanak el légteráben. A legveszélyeztetettebb területe a Nagykörút és a Duna által határolt rész, itt összpontosul az országos légszennyezés több, mint 10 %-a! Az erős légszennyezés hatására a forgalmas fővárosi helyen élő gyerekek körében az asztma, az allergia és a légcsőhurut jóval gyakoribb, mint vidéken. Az itt lakó felnőttek közül pedig többen betegednek meg rákban, mint másutt.

A szennyezett levegő főképp azok nyelik, akik jelentős részben felelősek érte: maguk a járművezetők. Az autók utasterében kétszer-háromszor akkora a szennyező anyagok koncentrációja, mint a járdák felett.