2010.április 28.

Elkerülte a felszámolást és csődbe megy az Alfa Busz Járműgyártó Kft!

A március eleje óta csődvédelem alatt álló cég székesfehérvári telepén buszok nem készülnek, internetes honlapján megadott telefonszáma pedig nem kapcsolható.

A tanulópénzt a Volánbusz Zrt. busztenderén fizette meg – tartja Mogyoróssy Tibor tulajdonos, hogy erre a pályázatra ment rá egész cége. Hiába gondolta, hogy az Alfa Busz adta a legjobb ajánlatot a Volánbusznak, cégét háromszor is kizárták a tenderből. Fordítani és nyerni pedig a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott sorozatos jogorvoslati kérelmekkel sem tudott. Így most kénytelen a csőd részleteiről egyezkedni.

 A bukásnak természetesen ezúttal is vannak nyertesei: a nagyváradi (gyengébbek kedvéért, Nagyvárad jelenleg Romániában van) közlekedési vállalatnak pénzt hozott az Alfa csődje!

Miután a székesfehérvári cég csődöt jelentett, felbontotta az Alfa Busszal kötött szerződést a Nagyváradi Helyi Közlekedési Vállalat – közölte pénteken Csuzi István, a vállalat igazgatója.

A váradiak még októberben rendeltek tizenkét nagy és huszonnégy közepes méretű autóbuszt a magyar vállalattól, ezek közül a nagyok időre meg is érkeztek, mire azonban az év végére ígért, úgynevezett midik legyártására és összeszerelésére sor kerülhetett volna, az Alfa Busznak anyagi gondjai adódtak. Az Alfa Busz háromszoros kizárása a Volánbusz nagy összegű közbeszerzési eljárásából, az ismert Ikarus buszgyár jogutódja kénytelen volt csődöt jelenteni.

Most, hogy a helyzet véglegessé vált, április elsejével a nagyváradiak egyoldalúan felbontották az adásvételi szerződés midibuszokra vonatkozó részét, és felvette a maximális kötbért, vagyis a 174 ezer eurót. Csuzi István azt mondja, a váradi tömegközlekedést lebonyolító vállalat anyagilag kifejezetten jól járt a kudarcba fulladt tranzakcióval, hiszen a pénz elég arra, hogy egy ideig karbantarthassák a meglévő járműveket. A kisbuszok megvételéről még nem tettek le, az igazgató szerint megpróbálnak másik ajánlatot találni a huszonnégy busz megvásárlására.

 
Forrás: www.kronika.ro

Kommentár: Köszönjük Volánbusz, köszönjük Magyarország!

2010. április 20.

Romániában az idén egy kilométer autópályát sem adnak át a forgalomnak év végéig pénzhiány miatt - jelentette ki Radu Berceanu román közlekedési miniszter.

A tárcavezető elismerte, hogy az idén egy kilométer autópálya sem készül el, miután a francia Vinci és a görög Aktor vállalatok alkotta konzorcium felbontotta a román állammal kötött szerződést a Brassó és Comarnic közötti hegyvidéki autópálya-szakasz megépítéséről. A konzorcium nem tudta meggyőzni a nemzetközi bankokat a projekt finanszírozásáról.

Berceanu a Gandul című napilapnak elmondta, hogy a román kormánynak nincs pénze az idén új autópályák építésére, mivel a központi költségvetésből túl kevés jut az általa vezetett minisztériumnak.

A miniszter a hét végén Marosvásárhelyen a Brassót Borssal összekötő észak-erdélyi autópályáról is beszélt. Elmondta, hogy az idén nagyobb összeget terveznek kifizetni az autópálya építtetőjének, az amerikai Bechtelnek, de ez a pénz a tavalyi munkálatok nyomán felhalmozott adósság, így az idén várhatóan ezen az autópályán se fog elkészülni egy kilométer szakasz sem. A román kormány tavaly az első 42 kilométert avatta fel ezen az autópályán a Gyalu (Gilau) és Torda (Turda) közötti szakaszon.

A román állam 2003-ban kötött szerződést a Bechtellel a 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya megépítéséről, amelynek 2013 végéig kellene elkészülnie.

Korábbi cikkünk: www.stampede.hu/cikk/36/erdelyi_autopalya_a3.html

2010 áprilisában Magyarországon a „kamionstop”, azaz a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművekre vonatkozó közlekedési korlátozás szombatonként 22 órakor kezdődik és vasárnaponként ill. húsvét hétfőn 22 óráig tart. Fontos, hogy március 1. óta véget ért az EURO 3-as és annál jobb környezetvédelmi besorolású, „nemzetközisek” téli mentessége, azaz a korlátozás már mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi fuvarfeladatot teljesítő tehergépkocsikra vonatkozik, és csak a megszokott kivételes fuvarok haladhatnak (élő állat, romlandó élelmiszer stb.; ld. a lenti rendelet 5. §-át). A korlátozás áprilisban és május első napjaiban tehát a következőképpen alakul hazánk útjain:

 

 április 3. (SZO) 22:00 órától április 5. (H) 22:00 óráig (HÚSVÉT)

 április 10. (SZO) 22:00 órától április 11. (V) 22:00 óráig

 április 17. (SZO) 22:00 órától április 18. (V) 22:00 óráig

 április 24. (SZO) 22:00 órától április 25. (V) 22:00 óráig

 május 1. (SZO) 8:00 órától május 2. (V) 22:00 óráig

  

 A részleteket és kivételeket a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) kormányrendelet rögzíti www.stampede.hu/files/10/32/nehez_tehergepkocsik_kozlekedesenek_korlatozasa.pdf

  

Forrás: MKFE

Akár az M6-os autópálya átadását is megakadályoznák azok az ingatlantulajdonosok, akiknek az Érd és Dunaújváros, majd a Dunaújváros és Szekszárd közötti szakasz építése során megrongálódott házait a mai napig nem állította helyre a beruházás fővállalkozója. Perkátán 200, Daruszentmiklóson 80 ház sérült meg, az érintettek szerint az ingatlanokban összesen több mint százmillió forintos kár keletkezett. A daruszentmiklósiak helyzetét bonyolítja, hogy a településen áthaladó Fehérvári utca nem volt kijelölt szállítási útvonal. A károsultak többsége ügyvédhez fordult, és készek jogi útra terelni az ügyet. Mint korábban Ingatlan.net is beszámolt a szerdai sztrádaátadó el is maradhat az egyik völgyhíd megsüllyedése miatt.

2010.március 30.

A Financial Times kolumnistája, Francesco Guerrera távol-keleti beszélgetései alapján, amelyeket bankárokkal és más válogatott előkelőségekkel folytatott, már kezdi megkérdőjelezni, hogy megtörtént -e a pénzügyi válság.

 

„Elég biztos vagyok benne, hogy a Lehman Brothers összeomlása, az AIG majdnem tönkremenetele, a Citigruop és a Morgan Stanley, valamint a Goldman Sachs haláltánca biztos nem csak a képzeletem szüleménye” – írja Francesco Guerrera. „Ám miután meghallottam a nagy európai és Wall Street-i cégek regionális vezéreit, ahogy a gyorsan növekvő gazdaságok erényeit magasztalják, szórják a kliséiket arról, hogy a “világ keletre megy”, azon csodálkozom, hogy milyen rövid az emlékezete ezeknek a pénzügyi varázslóknak. A Hong Kong csodálatos kikötőjére néző üveg felhőkarcolók irodáiban folytatott beszélgetések semmi másról nem szóltak, mint azokról a busás fizetési csomagokról, amiket a cégeket mozgató sztárbankárok kaptak. Azon a héten, amikor Kenneth Feinberg a Wall Street bankárainak kompenzációs juttatásait kezdte visszamenőlegesen vizsgálni, Ázsia pénzügyi titánjai nem győznek arról sztorizni, hogy mekkora bónuszokat fizetnek az új munkatársaknak. Néhányan még arról is meg vannak győződve, hogy a szektor csodálatra méltó önmérsékletről tesz tanúbizonyságot azzal, hogy a “garantált bónuszokat” csak egy évig fizetik, szemben a válság előtti két vagy három évvel. Az ázsiai bőség és a törvényhozók által prédikált korlátozások közti szakadék részben magyarázható a régió és a válság középpontja közti fizikai távolsággal. Ahogy régi kínai mondás tartja: a hegyek nagyok és a császár távol van. Az egymástól eltérő hozzáállást az a tény is magyarázza persze, hogy Ázsia kisebb szerepet játszott a pénzügyi összeomlásban, és növekedési kilátásai messze meghaladják a régi világét. Ám a tekintélyes fizetési csekkek és az agresszív díjazások visszatérte is tünetei annak az általánosan elterjedt rossz közérzetnek, amely a saját hibáiból makacsul tanulni képtelen pénzügyi szektort körülveszi. A zűrzavar során, majd utána is a Wall Street óriásai egyöntetűen kijelentették, hogy a válság véget vetett egy sor rossz szokásnak. Így biztosítottak bennünket, hogy nem lesz gyakorlat a gazdaságtalan kölcsönzés, túlméretezett fizetési csomagok, és az állandó verseny a még kisebb szabályozásért. Az ígéret olyan őszinte volt, hogy még külön zsargonja is lett. A Wall Street mantráiban 2007 és a 2008 nyomasztó eseményeire nem egy ciklikus hullámvölgyként tekintettek, hanem a bankok működésének alapvető újraindításaként. Ma ezek a szavak szomorúan hamisan csengenek” – írja Guerrera.

 

 Ázsia bérinflációja csak egy példa a szektor lassú, de biztos visszatérése a régi gyakorlathoz. Amerikai és európai bankárok üdvözlik a buborék-korszak olyan termékeinek visszatértét, mint például a gyenge ígérvényű tőkeáttételes kölcsönökét. A legaggasztóbb azonban az, hogy a fegyelmezett gazdálkodású bankok kerülnek nehéz helyzetbe, hiszen nekik is lépést kell tartani versenytársaikkal. A bikapiacok és a növekvő profitétvágy miatt a befektetők egyre nagyobb nyomás alá helyezik a vezérigazgatókat, hogy ők is kövessék vetélytársaikat, és vállaljanak több kockázatot. A közelgő tőkemegfelelési szabályok, a törvényi változtatások mérséklik, de nem oldják meg a problémát, azok ugyanis kívül esnek a szabályozás területén. A kormányok és az “őrkutyák”, még a mostani intervencionista magatartásuk ellenére sem tudják megmondani a bankoknak hogyan kölcsönözzék ki forrásaikat vagy toborozzák munkatársaikat. Ezekben az ügyekben a pénzügyi szolgáltatók és befektetőik magukra vannak utalva. Ha a pénzügyi szektor vissza akarja szerezni a válság idején elvesztett a közbizalmat, olyan hőstettet kellene felmutatnia, amit korábban elég ritkán sikerült: önkorlátozást tanúsítva lemondani némi profitról.

 2010.március 29.

Forrás: ingatlan.net/magazin/2010/03/a-financial-times-szerint-nem-is-volt-penzugyi-valsag/