Budapest, 2010. március 5.

Hónig Péter közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Budapest

Tárgy: Petíció a nehéz tehergépkocsik útdíjáért

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

Magyarországon egy kamion egy napi korlátlan úthasználatáért legfeljebb 2 760 forintot fizet a fuvarozó. Ez az összeg csupán néhány százaléka az általa okozott környezeti, egészségi és útkárnak. Szlovákiában, Ausztriában és Svájcban 5 000 és 20 000 forint közötti összeget kell kifizetni 100 kilométerenként.

A külföldi kamionosok általában semmit sem fizetnek, mivel a magyar szervek képtelenek behajtani tőlük a díjat. (Eleve törlik a külföldi rendszámú járműveket az ellenőrző kamerák felvételeiről, amelyek a bliccelőket hivatottak kiszűrni!) Az alacsony – illetve a számukra gyakorlatilag nem létező – díj miatt a külföldiek közül sokan a környező országok helyett Magyarországon mennek keresztül. Áru ilyen módon nem marad az országban, hazai termék sem kerül ki exportra. Ráadásul ezek a járművek többnyire nem hazánkban tankolnak, tehát még ezzel sem járulnak hozzá a mindannyiunk pénzéből épített utak fenntartásához.

A kamionok által az egészségünkben, útjainkban, autóinkban, lakóházainkban, közműveinkben okozott kár évente több százmilliárd forintot tesz ki. A kamionok tulajdonosai, üzemeltetői még az általuk használt infrastruktúra költségeit sem fizetik meg, nemhogy a járműveik okozta károkat.

A lakosság egészségének védelme, valamint pénztárcájának megóvása érdekében kérjük Miniszter Urat, hogy gyorsítsa fel a kilométer-arányos útdíj bevezetésének előkészületeit. Az útdíjat a menetíró-készülékre alapozva vagy a Szlovéniában sikerrel alkalmazott kapus rendszerrel 2011. január elsején be lehet vezetni, 2013-tól pedig sor kerülhet az elektronikus útdíj-rendszer alkalmazására.

A közvélemény-kutatások szerint a lakosság nagy többsége egyetért a nehéz tehergépkocsik útdíjának bevezetésével, így az időpont már csak a döntéshozók akaratán múlik.

 

A mielőbbi érdemi intézkedés reményében, üdvözlettel:

Szegfalvi Zsolt igazgató Greenpeace Magyarország Egyesület

Lukács András elnök Levegő Munkacsoport

2010 márciusában Magyarországon a „kamionstop”, azaz a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművekre vonatkozó közlekedési korlátozás szombatonként 22 órakor kezdődik és vasárnaponként ill. nemzeti ünnepünkön 22 óráig tart. Fontos, hogy március 1-jétől véget ér az EURO 3-as és annál jobb környezetvédelmi besorolású, „nemzetközisek” téli mentessége, azaz a korlátozás márciusban már mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi fuvarfeladatot teljesítő tehergépkocsikra vonatkozik, és csak a megszokott kivételes fuvarok haladhatnak (élő állat, romlandó élelmiszer stb.; ld. a lenti rendelet 5. §-át). A korlátozás márciusban tehát a következőképpen alakul hazánk útjain:

  

márc. 6. (SZO) 22:00 órától márc. 7. (VAS) 22:00 óráig

márc. 13. (SZO) 22:00 órától márc. 15. (H) 22:00 óráig (nemzeti ünnep)

márc. 20. (SZO) 22:00 órától márc. 21. (VAS) 22:00 óráig

márc. 27. (SZO) 22:00 órától márc. 28. (VAS) 22:00 óráig

 

 A részleteket és kivételeket a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) kormányrendelet rögzíti 2010 márciusában Magyarországon a „kamionstop”, azaz a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművekre vonatkozó közlekedési korlátozás szombatonként 22 órakor kezdődik és vasárnaponként ill. nemzeti ünnepünkön 22 óráig tart. Fontos, hogy március 1-jétől véget ér az EURO 3-as és annál jobb környezetvédelmi besorolású, „nemzetközisek” téli mentessége, azaz a korlátozás márciusban már mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi fuvarfeladatot teljesítő tehergépkocsikra vonatkozik, és csak a megszokott kivételes fuvarok haladhatnak (élő állat, romlandó élelmiszer stb.; ld. a lenti rendelet 5. §-át). A korlátozás márciusban tehát a következőképpen alakul hazánk útjain:

  

márc. 6. (SZO) 22:00 órától márc. 7. (VAS) 22:00 óráig

márc. 13. (SZO) 22:00 órától márc. 15. (H) 22:00 óráig (nemzeti ünnep)

márc. 20. (SZO) 22:00 órától márc. 21. (VAS) 22:00 óráig

márc. 27. (SZO) 22:00 órától márc. 28. (VAS) 22:00 óráig

  

A részleteket és kivételeket a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) kormányrendelet rögzíti www.stampede.hu/files/10/32/nehez_tehergepkocsik_kozlekedesenek_korlatozasa.pdf

 

A szállítási igények a gazdasági teljesítményekkel párhuzamosan csökkentek: 2009-ben a szállított áruk tömege 12, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 6%-kal esett vissza az előző évihez képest.

 

A szállított áruk tömege és az árutonna-kilométerben mért szállítási teljesítmények éves szinten valamennyi szállítási alágazatban csökkentek, viszont 2009 IV. negyedévében a közúti és a csővezetékes ágazatban meghaladták az egy évvel korábbit. A nemzetközi áruszállítás volumene 13, a belföldié 11%-kal esett vissza. Az áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye mindkét viszonylatban 6%-kal csökkent. Az árutömeg 76%-át közúton, 14%-át vasúton szállították; belföldi viszonylatban e két alágazat részesedése még meghatározóbb (együttesen 96%) - a belvízi, a csővezetékes és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.

 

Az árutonna-kilométerben mérve 50,1 milliárdos teljesítmény 6%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Az összteljesítmény legnagyobb hányadát (70%-át) kitevő közúti áruszállítás 1%-kal maradt el a 2008-as szinttől, míg az együttesen 14%-ot kitevő csővezetékes és belvízi szállításban 7, illetve 19%-os csökkenés mutatkozott. Az összteljesítmény 15%-át produkáló vasúti szállítási alágazat teljesítménye 22%-kal esett vissza. A közúti áruszállítás 11%-kal alacsonyabb volumene a belföldi szállítás 13%-os visszaesésére vezethető vissza - nemzetközi viszonylatban 5%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak, mint 2008-ban. Volumenében a nemzetközi áruszállítás nem jelentős, az áruk tömegének mindössze 12%-a lépi át az országhatárt.

 Belföldi viszonylatban az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 7%-kal csökkent, nemzetközi relációban viszont 2%-os növekedés mutatkozott. Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, megnőtt az átlagos szállítási távolság, ugyanakkor csökkent az üresen megtett út aránya. Az alacsonyabb összteljesítmény elsősorban a szállítási ágazatba sorolt szervezetek volumenben 17%-kal, árutonna-kilométerben mérve 11%-kal alacsonyabb teljesítményének tudható be. Az egyéb ágazatokban tevékenykedő cégek saját árufuvarozási részlegei adták a közúton szállított áruk tömegének 47, az árutonna-kilométerben mért teljesítmények 28%-át - utóbbi azért alacsonyabb, mert főként a saját vonzáskörzetükben szállítanak (kisebb távolságra).

 

A vasúti áruszállítás forgalma és összteljesítménye is nagymértékben (18, illetve 22%-kal) csökkent a bázisidőszakhoz képest. 2009-ben a belföldi vasúti szállítás volumene ugyan nőtt 11%-kal, teljesítménye viszont 3%-kal csökkent - a nemzetközi szállítási volumen és teljesítmény két számjegyű, 26, illetve 25%-os visszaesése mellett. 2009-ben két szlovák cég jelent meg a vasúti áruszállítási piacon.

 

A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 11, az összteljesítményből 10%. A Duna magyarországi szakaszán ennél magasabb a részesedése az ukrán (20%), a német (15%), a román (15%), a bolgár (13%), és az osztrák (11%) felségjelű hajók teljesítményének. Az összes teljesítmény 59%-a átmenő forgalom, 30%-a export, 11%-a import, mindössze 2 ezrelék a belföldi forgalom.

A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 54,4 ezer tonna volt, 13%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

 

forrás: www.tozsdeforum.hu és KSH

A légszennyeződést 45 %-ban az üzemek, 35 %-ban a közlekedés, és 20 %-ban a háztartások és a fűtés okozza. A magyarországi szén-monoxid-kibocsátás 69%-a, a nitrogén-oxid-termelés 60 %-a származik a közlekedésből. Az elmúlt években Magyarországon csökkent a légszennyezés. 1999. április 1-je óta a benzinkutak nem árulhatnak ólmozott üzemanyagot, valamint az üzemanyagok kéntartalmának csökkentésével a légzési problémákért és savas esőkért felelős kén-dioxid-kibocsátás is zuhant. Mivel 1996 óta csak katalizátoros autó állítható forgalomba, így kisebb lett a szén-monoxid koncentrációja is, mely a motorban a tökéletlen égés során keletkezik, és elsősorban az ér- és idegrendszert károsítja. Rossz hír viszont, hogy a legújabb vizsgálatok szerint a szerkezetek kopása során rákkeltő és allergiát kiváltó platina kerül a környezetbe.

Évről évre növekszik viszont a gépjárművek által kibocsátott (a kén-dioxidhoz hasonló hatásokkal járó) nitrogén-oxidok mennyisége. Ennek harmadát a 3,5 tonnásnál nagyobb tehergépkocsik, másik harmadát a katalizátor nélküli négyütemű személyautók bocsátják ki. Növekszik az abroncskopásból eredő porok, a dízelolajból származó lebegő részecskék, nehézfémek és egyéb mikroszkopikus szemcseméretű toxikus anyagok kibocsátása is, melyek amellett, hogy általában rákkeltők, szemirritációt, allergiát, légzőszervi megbetegedéseket is okozhatnak. Az ilyen részecskék fele a 3,5 tonnásnál nehezebb tehergépkocsikból származik. Az apró részecskék legfőbb veszélye, hogy a rájuk tapadt gázmolekulákat a tüdő legparányibb hólyagjaiba is elszállítják. Elsősorban a dízelmotorok égésterméke a felelős az épületek elfeketedéséért is.

Sajnos az európai uniós jogszabályok nem korlátozzák a korszerűtlenné vált gépkocsik használatát, csak az újonnan forgalomba kerülőkre állapítanak meg egyre szigorodó zaj- és légszennyezés-kibocsátási normákat.

 A gépjárművek égéstermékeiben talált korom, dízelkorom, nitrogén-oxid és -monoxid, szén-monoxid, ózon és a 10 mikronnál kisebb elemi részecskék kórokozó hatását folyamatosan vizsgálják. A vizsgálatok eredményeként bizonyossá vált, hogy a kipufogó gázok égéstermékei a hörgők csillószőreinek bénításával gátolják a hörgők tisztító funkcióját, csökkentik az antioxidáns vitaminok hatását, valamint a nyálkahártya fokozott áteresztőképessége miatt elősegítik a testidegen anyagok és allergének szervezetbe jutását is.  

A légszennyezettség mértéke időszakonként változik. A légköri nitrogén-oxidok júniusban és decemberben a januári érték dupláját érik el, a kén-dioxid viszont a fűtési szezon idején, vagyis a téli hónapokban található meg a legmagasabb koncentrációban az atmoszférában. Egy csúcsforgalmi időszakban a forgalom két és félszeres emelkedésével a légköri károsanyag-kibocsátás akár a három-kilencszeresére is megemelkedhet Budapest forgalmas csomópontjain.

A nitrogén-dioxid főként kipufogógázból származik, fokozza a tüdő hörgőinek érzékenységét és a légúti megfázás iránti fogékonyságot.

 A városi forgalomban és a gyorsforgalmi utak mellett nagy mennyiségben mutatható ki a levegőben dieselkorom, mely a légutak nyálkahártyájának áteresztőképessége mellett a virágporszemek fehérjéinek kioldódását gyorsítja, és így allergizáló hatásukat nagymértékben fokozza.

A gépkocsik és erőművek által kibocsátott szennyező anyagok egymással történő reakciójaként keletkezik a háromértékű oxigén (O3), az alsó légköri ózon erős napsugárzás hatására. A nagyvárosok levegője különösen felhőtlen nyári napokon "ózondús".

 Budapest európai mércével mérve átlagosan szennyezett város, ám a mérges gázok egyenetlenül oszlanak el légteráben. A legveszélyeztetettebb területe a Nagykörút és a Duna által határolt rész, itt összpontosul az országos légszennyezés több, mint 10 %-a! Az erős légszennyezés hatására a forgalmas fővárosi helyen élő gyerekek körében az asztma, az allergia és a légcsőhurut jóval gyakoribb, mint vidéken. Az itt lakó felnőttek közül pedig többen betegednek meg rákban, mint másutt.

A szennyezett levegő főképp azok nyelik, akik jelentős részben felelősek érte: maguk a járművezetők. Az autók utasterében kétszer-háromszor akkora a szennyező anyagok koncentrációja, mint a járdák felett.

 

A mintegy 18 éves Szlovákia talán a legnagyobb tüntetéssorozatát éli.

Január elején, a fuvarozók fellázadtak a kapkodva bevezetett, egyoldalú, sarcnak tekintett elektronikus útdíj ellen.

A fuvarozók főleg a magas díjakat (ezzel nem arányban álló úthálózat és minőség), valamint az útdíjfizetés technikai szervezetlenségét kifogásolták. Tiltakozásul le is zárták Pozsonyt, szépen ahogy kell. Lásd: www.stampede.hu/rovat/23/archiv_cikkek.html

A Slota féle kormány kénytelen volt meghátrálni, és enyhíteni a feltételeken.

A fuvarozók azonban február 1-jén ismét az utcára vonultak, mert úgy látták: a kormány nem hajlandó maradéktalanul teljesíteni a januári sztrájkkal kikényszerített ígéreteket.

Azonban a rendőrség bekeményített!

Február 2-án a közeg elkezdte bevonni a félpályás útlezárással tiltakozó fuvarozók vezetői engedélyeit, sőt lökdösődésre, őrizetbe vételre is sor került!

A szervező Szlovák Fuvarozók Uniója (UNAS) a durva beavatkozása miatt felfüggesztette a tüntetést és sajtónyilatkozatban közzétette: sztrájkkészültségben maradnak és a rendőrök indokolatlan beavatkozásai miatt tömeges beadvánnyal fordulnak a strasbourgi emberjogi bírósághoz. „Akit bármilyen módon megfenyegettek a rendőrök, vagy esetleg cégét a megrendelések visszavonásával, az a lehető leggyorsabban lépjen kapcsolatba uniónkkal” – áll az UNAS nyilatkozatában.

 

Az állaspontok megmerevedni látszanak, várjuk a folytatást...