2010 februárjában Magyarországon a „kamionstop”, azaz a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművekre vonatkozó közlekedési korlátozás szombatonként 22 órakor kezdődik és vasárnaponként 22 óráig tart, azonban a tilalom november 4. és március 1. között nem vonatkozik az EURO 3-as és annál jobb környezetvédelmi besorolású, nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsikra (190/2008-as korm. rend. 2. § 3. bek.). A korlátozás februárban tehát a következőképpen alakul (a belföldi fuvarfeladatot teljesítőknek):

 

 febr. 6. (SZO) 22:00 órától febr. 7. (VAS) 22:00 óráig

 febr. 13. (SZO) 22:00 órától febr. 14. (VAS) 22:00 óráig

 febr. 20. (SZO) 22:00 órától febr. 21. (VAS) 22:00 óráig

 febr. 27. (SZO) 22:00 órától febr. 28. (VAS) 22:00 óráig

  

A részleteket és kivételeket a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) kormányrendelet rögzíti. www.stampede.hu/files/10/32/nehez_tehergepkocsik_kozlekedesenek_korlatozasa.pdf

                                                                                                                                                           Forrás: MKFE

Az ADAC (http://www.adac.de/) német autóklub tájékoztatása szerint, a válság ellenére sem torpannak meg az útfejlesztések, új autópálya szakaszok átadása. A bővítések során a fontos tranzit utak kiemelt figyelmet kapnak.

Ausztriában a nyárra tervezik az A10-jelű autópálya (Die Tauernautobahn) egy új alagútját átadni, és amint az készen lesz, áttereléssel a tehermentesített régi felújításába kezdenek. 2011-ben már mindkét alagút rendelkezésre áll.

 

  Szlovéniában egy régóta tátongó lyukat tömnek be a nyáron: a már nagyon hiányzó 15 kilométeres új       szakaszt Ljubljana és a horvát határátkelő: Obrezje közötti autópályán.

 Az átadáskor méltán pezsgőt nyithatnak majd délszláv szomszédaink, mert végre hiánytalanu kiépül a régen  áhított autópálya-kapcsolat a két ország között.

A horvátok, bár nagy bánatukra ugyan nem EU tagok, mégis "pörögnek". (lásd http://www.stampede.hu/files/10/32/megallas_nelkul_az_adriaig.pdf)

Látványosan épül az ország, különösen a sztrádák.

A tengerparton végigvezető autópálya főként a turizmust szolgálja, azonban az a fővárost Split (Spalato) érintésével Dubrovnikkal összekötő A1-es 20 kilométerrel lesz hosszabb. Az autópályarész átadása várhatóan még a nyári turistaszezon előtt megtörténik.

 

2010. év fontos projectje a Németországban A17-esként és Csehországban D8-asként jelölt autópályán épülő (amely pán-európai közlekedési folyosó Berlin - Drezda - Prága - Pozsony - Győr - Budapest - Arad - Craiova - Sofia - Plovdiv - Istanbul között) Drezda Prága közötti 16 kilométeres szakasz tervezett őszi átadása. A csehországi középhegységben, a Rehlovice és Lovosice közötti 16 kilométeres szakaszon három autópálya csomópont, két alagút és összesen 29 híd épült vagy épül!

                                                                                            http://www.skanska.cz/en/Projects/Display-project/?pid=409

 

Engedett a szlovák kormány a fuvarozók nyomásának!

 

Több mint két hétig ingyenesen használhatóak az első osztályú közutak Felvidéken.

Az elektronikus útdíj fizetése január 14-31-e közötti időtartamra felfüggesztette a szlovák kormány.

A kormányzati intézkedés része annak a megállapodásnak, amelyet R Fico miniszterelnök kötött a hétfőn Pozsonyban azután, hogy országszerte a teherfuvarozók százai tiltakoztak elektronikus útdíj mai formája ellen.

 

A megállapodás legfontosabb pontja, hogy az állam január végéig csökkenti a gázolaj forgalmi adóját. Szlovákiában jelenleg egy liter gázolaj 1,14 euróba kerül, a csökkentés után pedig 1,01 euró lesz - mondta hétfőn Fico. Az államkassza számára ez 100 millió eurós bevételkiesést jelent.

Fico elvárja, hogy a szlovák fuvarozók ezután már itthon tankoljanak, mert a hazai gázolaj ára már versenyképes lesz.

Jelenleg (2010.január 15.) Ausztriában 1,01, Magyarországon 1,08, Csehországban pedig 1,05 euró a gázolaj literjének ára.

 

Az elektronikus útdíjrendszert előkészítetlenül 2010. január elsején vezették a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsik számára. Az elektronikus útdíjrendszer összesen 2400 kilométer autópályára, gyorsforgalmi útra és más, jelzett útra terjed ki. Ebből az első osztályú utak 1461 kilométert tesznek ki.

A teherfuvarozók szeretnék még elérni, hogy az állam csökkentse az elektronikus útdíjrendszerbe bevett első osztályú utak hosszát.

"Sehol Európában nem kell annyi első osztályú úton fizetni, mint Szlovákiában. Külföldön elsősorban az autópályák és a gyorsforgalmi utak fizetősek" - állítja a kis és közepes fuvarozókat tömörítő UNAS érdekvédelmi szervezet. A fuvarozók kifogásolták azt is, hogy a rendszer mai beállítása alapján mindig az egész szakaszért kellett fizetniük, még ha csak annak egy részét használták is. A kormányzat megígérte: az eddigi 800 első osztályú útszakaszt tovább fogja osztani, hogy a jövőben 1040 szakasz legyen, s ezzel igazságosabbá tegye a fizetést.

Külföldön elsősorban az autópályák és a gyorsforgalmi utak fizetősek" - állítja a kis és közepes fuvarozókat tömörítő UNAS érdekvédelmi szervezet. A fuvarozók kifogásolták azt is, hogy a rendszer mai beállítása alapján mindig az egész szakaszért kellett fizetniük, még ha csak annak egy részét használták is. A kormányzat megígérte: az eddigi 800 első osztályú útszakaszt tovább fogja osztani, hogy a jövőben 1040 szakasz legyen, s ezzel igazságosabbá tegye a fizetést.

 

 Kérdés: és a magyarországi fuvarozók és taxisok mikor tiltakoznak?

 

Kitiltják Kolozsvár egy részéről a nehézgépkocsi-forgalmat – döntött a kolozsvári tanács csütörtöki ülésén. A tanácsosok egyetlen tartózkodás mellett szavazták meg a határozattervezetet.

A tanács által elfogadott határozat értelmében a 7,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsik nem jöhetnek be a városba, csak abban az esetben, ha erre engedéllyel rendelkeznek. A megszorítás egyelőre azokra a városrészekre vonatkozik, amelyeken keresztül Torda, illetve Nagyvárad felé lehet menni.

A csütörtökön hatályba lépő határozat egyelőre a Hajnal és a Monostor negyedi utakra vonatkozik, amelyek Torda, illetve Nagyvárad felé biztosítják a forgalmat. A tanácsosok egyebek között abból indultak ki a határozat elkészítésekor, hogy kedden átadták az észak-erdélyi autópálya Torda–Gyalu szakaszát, amely lehetővé teszi Kolozsvár kelet–nyugat irányú elkerülését.

Miután a Bányabükk–Apahida körgyűrű is elkészül, az önkormányzat a város többi utcájára is kiterjeszti a nehézgépjármű-tilalmat. A terelőút a Bukarest és Nagybánya irányában közlekedő forgalmat veszi majd át.

 

 Forrás: Paprika Rádió, www.paprikaradio.ro

 

Nem kell a hollandoknak a kilométerdíjas gépjárműadó

A holland közvélemény bizalmatlansággal fogadta a gépjárműadó kilométerdíjjal történő leváltásának tervét. A hollandok jelentős többsége táplál ellenérzést a kormány által pénteken elfogadott radikális közlekedésadóztatási reformmal szemben.

A változtatás szükségességét a kormány a környezetszennyező anyagok kibocsátásának korlátozásával és az autópálya-dugók mérséklésével indokolta. A tulajdon helyett a használatot alapul vevő gépjármű adó bevezetésére 2012-ben kerülhet sor - amennyiben a parlament áldását adja a kormány erősen vitatott törvénytervezetére.

 Az új adótörvény járműkategóriák szerint különböző, de átlagosan három euro cent adót vetne ki minden megtett kilométer után. A díjat 2018-ra átlagosan 6,7 centre emelnék. Az új adóztatási renddel azt kívánja elérni a kormány, hogy az autósok kevesebbet használják járművüket és többször vegyék igényben a tömegközlekedési eszközöket.

 A "De Telegraaf" újság által 40 ezer olvasó körében végzett felmérés szerint 62 százalék ellenzi a kilométerdíj bevezetését. A reformterv elutasítását azzal indokolták, hogy nem hiszik el a kormány állítását, amely szerint az új adózási rend az autósok többségére nem róna nagyobb terhet a jelenleginél. Erős a bizalmatlanság a műhold alapú nyomkövető rendszerrel szemben is, amelyet a megtett kilométerek nyilvántartása céljából szerelnének be minden egyes autóba - írja a konzervatív napilap.

Forrás: MTI /greenfo

 

Vanaf 2012 kilometerheffing in Nederland

 Nederland zal in 2012 een kilometerheffing invoeren. Er wordt begonnen met een gemiddelde van 3 cent per gereden kilometer. Daarna loopt het tarief op naar gemiddeld 6,7 cent. Daarbij wordt ervan uitgegaan dat we met zijn allen tegen die tijd wel 15 procent minder kilometers rijden dan in 2012. Naast het basistarief komt er een spitstarief. De wegenbelasting en de belasting voor inverkeersstelling gaat verdwijnen bij de invoering van de kilometerheffing. Volgens Nederlands minister Camiel Eurlings van Verkeer en Waterstaat gaat in principe 59 procent van de automobilisten minder betalen, voor 25 procent blijven de kosten gelijk en 16 procent gaat meer betalen.

Over de heffing is in politiek Den Haag jaren gesproken. Volgens Eurlings zijn alle autobezitters in Nederland op het moment 6,6 miljard euro kwijt aan auto-gerelateerde belastingen. Dat totaalbedrag blijft gelijk, alleen wordt het anders verdeeld. Dat heeft positieve gevolgen voor het milieu (de uitstoot van kooldioxide en fijn stof neemt met 10 procent af) en de files zullen gehalveerd worden. Ook verwacht Eurlings dat het aantal verkeersdoden met 7 procent gaat afnemen. Het openbaar vervoer zal met 6 procent toenemen, denkt Eurlings.

Gehandicaptenvoertuigen, motoren, taxi’s en oldtimers en alle bussen in het openbaar vervoer worden vrijgesteld van de heffing. Alle gewone personenauto’s en vrachtwagens krijgen een gps-apparaatje aan boord dat bijhoudt hoeveel, wanneer en waar er gereden wordt. Het gps-systeem stuurt de informatie naar een inningskantoor dat de rekening opmaakt.

bron : De Standaard