Rakományrögzítés a gyakorlatban.

Fuvarszervezéskor ezért nemcsak az számít, hogy az áru elfér-e a járművön, hanem az is, hogy biztonságosan elhelyezhető és rögzíthető-e.

Miért szükséges a rakomány rögzítése?

A jármű mozgása közben a rakományt különböző erőhatások érik.

Fékezéskor előre, gyorsításkor hátra, kanyarban pedig oldalirányba mozdulhat el. Egy hirtelen fékezés vagy irányváltoztatás során még egy nagy tömegű rakomány is könnyen elcsúszhat, feldőlhet vagy elmozdulhat.

A megfelelő rakományrögzítés célja, hogy az áru a szállítás teljes ideje alatt a tervezett helyén maradjon.

Már a csomagolásnál kezdődik

A biztonságos szállítás nem a hevederek felhelyezésével kezdődik.

Fontos, hogy maga a csomagolás is alkalmas legyen a közúti szállításra.

Érdemes figyelni többek között arra, hogy:

  • a raklap megfelelő állapotú legyen,
  • a csomagolás stabilan tartsa az árut,
  • az áru ne tudjon a raklapon belül elmozdulni,
  • a fóliázás vagy pántolás megfelelő legyen,
  • a csomagolás bírja a szállítás során fellépő terheléseket.

Egy instabil raklapot önmagában a járművön történő rögzítés sem feltétlenül tud biztonságossá tenni.

A rakomány elhelyezése is számít

Nem mindegy, hogy az áru hol és hogyan helyezkedik el a járművön.

A rakodásnál figyelembe kell venni:

  • a tömeg eloszlását,
  • a rakomány súlypontját,
  • az egyes raklapok vagy csomagok stabilitását,
  • a tengelyterhelést,
  • valamint azt, hogy az áru egymásra rakható-e.

A nehéz rakományokat általában úgy kell elhelyezni, hogy azok súlya lehetőleg egyenletesen oszoljon el, és ne veszélyeztesse a jármű stabilitását.

Milyen eszközökkel lehet rögzíteni?

A rakomány jellegétől és a jármű kialakításától függően többféle megoldás alkalmazható.

Gyakori eszközök például:

  • rögzítőhevederek,
  • csúszásgátló alátétek,
  • élvédők,
  • rögzítőrudak,
  • rakományrögzítő lécek,
  • kitöltőelemek,
  • hálók,
  • valamint a jármű erre kialakított rögzítési pontjai.

A megfelelő megoldást mindig az adott áru, annak tömege, alakja, csomagolása és a jármű típusa alapján kell kiválasztani.

Mit jelent a leszorítás?

Az egyik gyakori módszer a rakomány leszorítása.

Ilyenkor a rögzítőhevederek felülről szorítják a rakományt a rakfelülethez. A leszorító erő növeli a rakomány és a padló közötti súrlódást, így csökkenti az elmozdulás lehetőségét.

A módszer hatékonyságát több tényező is befolyásolja:

  • a heveder előfeszítő ereje,
  • a rakomány tömege,
  • a padló és az áru közötti súrlódás,
  • a hevederek száma és elhelyezése,
  • valamint a rakomány kialakítása.

Nem igaz tehát, hogy „két spanifer mindig elég”.

Mi az a közvetlen rögzítés?

Bizonyos rakományokat nemcsak leszorítani, hanem közvetlenül is lehet rögzíteni.

Ilyenkor a rögzítőeszközök közvetlenül akadályozzák meg az áru elmozdulását például előre, hátra vagy oldalirányba.

Ez lehet különösen fontos:

  • gépeknél,
  • nagy tömegű egységeknél,
  • egyedi alakú rakományoknál,
  • vagy olyan áruknál, amelyeknél a puszta leszorítás nem nyújt elegendő biztonságot.

Miért hasznos a csúszásgátló?

A rakomány és a rakfelület közötti súrlódás jelentősen befolyásolja, hogy mekkora rögzítőerőre van szükség.

Megfelelő csúszásgátló alátét használatával növelhető a súrlódás, így bizonyos esetekben hatékonyabbá válhat a rögzítés.

A csúszásgátló azonban nem helyettesíti automatikusan a megfelelő rögzítést. Inkább annak egyik eszköze.

Gyűjtőfuvarnál különösen fontos

Gyűjtőfuvarozásnál egy járművön több különböző megbízó áruja utazhat.

Ez azt jelenti, hogy az egyes küldeményeknek nemcsak önmagukban kell biztonságosan elhelyezkedniük, hanem egymással is össze kell férniük.

Fontos lehet például:

  • melyik áru rakható egymásra,
  • melyik nem terhelhető,
  • melyik érzékeny nyomásra,
  • melyik igényel külön rögzítést,
  • és milyen sorrendben történnek a fel- és lerakások.

Egy rosszul elhelyezett vagy nem megfelelően rögzített rakomány más megbízók áruját is veszélyeztetheti.

Ki felel a rakományrögzítésért?

Ez nem mindig válaszolható meg egyetlen mondattal.

A felelősség függhet többek között:

  • a fuvarozási szerződéstől,
  • a rakodás körülményeitől,
  • attól, hogy ki végezte a rakodást,
  • milyen információkat adott át a feladó,
  • valamint az adott ország és fuvarfeladat szabályaitól.

Éppen ezért nem szerencsés automatikusan abból kiindulni, hogy „ez a sofőr dolga” vagy éppen „ez mindig a feladó felelőssége”.

A gyakorlatban a biztonságos megoldáshoz együttműködés és pontos információ szükséges a szereplők között.

Mit érdemes előre jelezni a fuvarszervezőnek?

Különösen fontos előre szólni, ha az áru:

  • nem rakható egymásra,
  • törékeny,
  • instabil,
  • magas súlypontú,
  • egyedi alakú,
  • különleges rögzítést igényel,
  • vagy a hagyományos raklapos árutól eltérően kezelendő.

Ha kétség merül fel, egy fénykép vagy rajz gyakran többet ér, mint egy hosszú leírás.

Mire figyeljünk felrakás után?

Indulás előtt érdemes ellenőrizni, hogy:

  • az áru stabilan áll-e,
  • a rögzítőeszközök megfelelően vannak-e elhelyezve,
  • a hevederek nem sértik-e az árut,
  • szükség esetén használtak-e élvédőt,
  • a rakomány nem tud-e előre, hátra vagy oldalra elmozdulni,
  • és a rögzítés a teljes szállítás alatt fenntartható-e.

Bizonyos rakományoknál útközben is indokolt lehet a rögzítés ellenőrzése.

Röviden: mire figyeljen a megbízó?

Adjon pontos információt az áruról.
A méret, súly, csomagolás és különleges tulajdonságok mind számítanak.

Jelezze, ha az áru nem rakható egymásra vagy különösen érzékeny.

A csomagolás legyen alkalmas a közúti szállításra.

Szokatlan rakománynál küldjön fényképet vagy műszaki leírást.

Ne abból induljon ki, hogy a rögzítés „majd valahogy megoldódik”.
A megfelelő megoldást érdemes már a fuvar tervezésekor figyelembe venni.

A rakományrögzítés a biztonságos fuvar egyik alapfeltétele.

Nemcsak az számít, hogy az áru befér-e a járműbe, hanem az is, hogy a teljes út során biztonságosan a helyén tartható-e.

A jó fuvarszervezés ezért már az ajánlatkéréskor figyelembe veszi a rakomány méretét, tömegét, csomagolását, stabilitását és rögzíthetőségét.

Kapcsolódó cikkek

Jármű- és rakományméretek – mit érdemes tudni fuvarszervezés előtt?
Mire figyeljünk felrakáskor és lerakáskor?
CMR fuvarlevél – mit érdemes tudni róla?
Szállítmánybiztosítás – mikor érdemes külön fedezet?