Vezetési idő, munkaidő és pihenőidő – mi a különbség?
„De hát két órát állt a felrakón. Akkor legalább pihent két órát, nem?”
Nem feltétlenül.
A fuvarozásban az egyik leggyakoribb félreértés, hogy ha a teherautó áll, akkor a járművezető is pihen.
Pedig az, hogy a jármű éppen nem mozog, önmagában még semmit nem mond arról, hogy a sofőr ideje hogyan számít.
Lehet, hogy rakodásnál közreműködik. Lehet, hogy a rakományt ellenőrzi, dokumentumokat intéz vagy más munkát végez. Lehet, hogy várakozik, és az adott idő rendelkezésre állási időnek minősül. És persze az is lehet, hogy valóban szünetet vagy pihenőidőt tart.
Ezért a vezetési idő, a munkaidő, a szünet és a pihenőidő nem ugyanaz.
És ez nemcsak a sofőr dolga. A különbség a fuvar várható érkezési idejét is befolyásolja.
Mi számít vezetési időnek?
A legegyszerűbben: az az idő, amikor a járművezető ténylegesen vezet.
Az uniós szabályok szerint a napi vezetési idő főszabály szerint legfeljebb 9 óra, amely egy héten két alkalommal 10 órára hosszabbítható.
A heti vezetési idő legfeljebb 56 óra, két egymást követő héten pedig összesen legfeljebb 90 óra lehet.
Ez azért fontos a fuvar tervezésénél, mert a sofőr rendelkezésére álló vezetési idő nem feltétlenül a te felrakódnál kezdődik.
Előfordulhat, hogy aznap már:
- elvégzett egy másik lerakást,
- több órát vezetett a felrakóhelyig,
- más fuvarfeladatot teljesített,
- vagy egyszerűen a heti vezetési idejének jelentős részét már felhasználta.
Vagyis két, azonos útvonalon közlekedő teherautónál sem biztos, hogy ugyanannyi idő áll rendelkezésre a következő szakasz megtételére.
Mi történik 4,5 óra vezetés után?
Legkésőbb 4,5 óra vezetés után legalább 45 perc szünetet kell tartani, ha a járművezető nem kezd pihenőidőt.
Ez a 45 perc két részre is bontható: először legalább 15 perc, majd később legalább 30 perc.
Ezért fordulhat elő, hogy a navigáció szerint már csak 70 kilométer van hátra, a jármű mégis megáll.
Nem azért, mert „ráér”.
Hanem azért, mert elérkezett az a pont, amikor a vezetést meg kell szakítani.
Vezetési idő és munkaidő nem ugyanaz
Ez az egyik legfontosabb különbség.
A vezetési idő a munkaidő része, de nem minden munkaidő vezetési idő.
A járművezető munkája nem abból áll, hogy beül a fülkébe, elfordítja a kulcsot, majd a célállomáson kiszáll.
A fuvarhoz más tevékenységek is tartozhatnak: rakodással kapcsolatos feladatok, rakományellenőrzés, adminisztráció, okmánykezelés vagy más, a fuvarfeladathoz kapcsolódó munka.
A közúti fuvarozásban dolgozó mobil munkavállalók munkaideje főszabály szerint heti átlagban legfeljebb 48 óra. Egy adott héten elérheti a 60 órát, ha a meghatározott referencia-időszakban a heti átlag nem haladja meg a 48 órát.
Vagyis attól, hogy valaki aznap még nem vezetett kilenc órát, nem következik automatikusan, hogy korlátlanul folytathatja a munkát.
„De egész délelőtt csak rakodtak…”
Ez az a pont, ahol a megbízói és a fuvarozói időérzékelés könnyen szétválik.
A megbízó azt látja:
a kamion három órája ugyanott áll.
Ebből könnyű arra következtetni:
akkor a sofőr három órája pihen.
Csakhogy lehet, hogy közben a járművezető dolgozik, ellenőriz, intézkedik vagy a rakodással kapcsolatos feladatokat végez.
Ezért érdemes megjegyezni egy nagyon egyszerű szabályt:
Álló kamion ≠ pihenő sofőr.
És mi az a rendelkezésre állási idő?
Van egy további kategória is, amely könnyen összekeverhető a munkaidővel vagy a pihenővel: a rendelkezésre állási idő.
Ilyenkor a járművezetőnek nem feltétlenül kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia arra, hogy megkezdje vagy folytassa a vezetést vagy más munkát, és az ilyen idő várható tartamát előre ismeri.
A rendelkezésre állási idő az uniós munkaidő-szabályok szerint nem ugyanaz, mint a munkaidő.
A fuvarszervezés szempontjából azonban a lényeg egyszerűbb:
a „nem vezet” nem egyenlő automatikusan azzal, hogy „pihen”.
Szünet és pihenőidő sem ugyanaz
A szünet a munkavégzés megszakítása: ezalatt a járművezető nem vezethet és más munkát sem végezhet.
A pihenőidő ennél más fogalom: olyan megszakítás nélküli időszak, amely alatt a járművezető szabadon rendelkezhet az idejével.
A rendszeres napi pihenő főszabály szerint legalább 11 óra. Bizonyos feltételekkel ez csökkenthető, illetve meghatározott módon felosztható.
A rendszeres heti pihenő pedig legalább 45 óra; a szabályozás meghatározott feltételekkel csökkentett heti pihenőt is lehetővé tesz, amelyhez kompenzációs szabályok kapcsolódnak.
A megbízónak nem kell ezeket a szabályokat fejből tudnia.
Azt viszont érdemes érteni, hogy egy hosszabb pihenő nem opcionális időveszteség, amit a fuvarozó kedve szerint elhagyhat azért, mert sürgős lett az áru.
„Már csak egy óra lenne hátra…”
Ez a gyakorlatban különösen megtévesztő tud lenni.
A térképen az látszik, hogy a lerakó már közel van.
Csakhogy a hátralévő kilométerek száma és a járművezető rendelkezésére álló idő két külön dolog.
Ha elfogyott a jogszerűen felhasználható vezetési idő, attól az utolsó 50–80 kilométer még nem válik automatikusan levezethetővé.
A szabályozás bizonyos kivételes körülmények között megenged eltérést egyes vezetési időktől azért, hogy a járművezető elérhesse lakóhelyét vagy a vállalkozás működési központját heti pihenő megkezdéséhez. Ezekhez azonban konkrét feltételek és kompenzáció kapcsolódik. Ez nem arra szolgál, hogy a normál fuvartervezésben eleve túlfeszítsük a vezetési időt.
Mit jelent mindez a megbízónak?
Amikor egy fuvarozó azt mondja, hogy a járműnek meg kell állnia, vagy az eredetileg reméltnél később érkezik, nem feltétlenül a kilométerek jelentik a problémát.
Lehet, hogy kötelező szünet következik. Lehet, hogy a napi vezetési idő fogyott el. Lehet, hogy napi vagy heti pihenőt kell tartani. És lehet, hogy a járművezető már a felrakás előtt több órát dolgozott vagy vezetett.
A fuvar órája tehát nem akkor indul el, amikor a te árud felkerül az autóra.
Stampede-tipp
Ha a sofőrnek meg kell állnia, ne csak azt kérdezd:
„Hány kilométer van még hátra?”
Hasznosabb kérdés:
„Vezetési idő, munkaidő, kötelező szünet vagy pihenőidő miatt kell megállnia – és mikor tud szabályosan továbbindulni?”
Nem kell tachográf-szakértővé válni ahhoz, hogy megbízóként reálisabban tudd tervezni a fuvarodat.
Elég megérteni, hogy a kamion mozgása és a járművezető ideje nem ugyanaz az óra.
Források: az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete; 2002/15/EK irányelv; Európai Bizottság – Driving time and rest periods és Working time.
Ez az összefoglaló általános szakmai tájékoztatás. A konkrét fuvar tervezésénél mindig az adott járműre, járművezetőre, útvonalra és fuvarfeladatra vonatkozó aktuális szabályokat és körülményeket kell figyelembe venni.