Mennyi idő alatt ér oda a kamion? – Menetidő a gyakorlatban
„De hát csak 500 kilométer. Akkor ma még odaér, ugye?”
Fuvarszervezés közben gyakran találkozunk ezzel a kérdéssel. És teljesen érthető: ha személyautóval egy 500 kilométeres út nagyjából öt-hat óra, elsőre logikusnak tűnik, hogy egy teherautó menetidejét is hasonlóan számoljuk.
Csakhogy a közúti árufuvarozásban a kilométer önmagában még nagyon keveset mond arról, mikor érkezik meg az áru.
Nem mindegy, milyen járművel történik a fuvar. Számít az útvonal, a forgalom, a járműkategória, a fel- és lerakás időigénye, a sofőr addigi vezetési és munkaideje, valamint a kötelező szünetek és pihenőidők is.
A fuvarozásban a kilométer csak a távolságot mondja meg. Azt nem, hogy mikor ér oda a teherautó.
500 km nem feltétlenül 5 és fél óra
Nézzünk egy egyszerű számítást.
Ha 500 kilométert elosztunk 90 km/h-val, körülbelül 5 óra 33 percet kapunk.
Papíron.
A 90 km/h azonban nem jelenti azt, hogy egy teherautó a teljes útvonalon 90 km/h-s átlagsebességet tud elérni.
A pillanatnyi haladási sebesség és a teljes fuvar átlagsebessége két különböző dolog.
Forgalom, útépítés, emelkedők, lassítások és visszagyorsítások, csomópontok, lehajtók, városi szakaszok, határátkelések vagy akár a megfelelő parkolóhely keresése mind csökkenthetik a teljes út átlagsebességét.
Ezért abból, hogy egy jármű egy adott útszakaszon 90 km/h körüli sebességgel haladhat, még nem következik, hogy a teljes út menetidejét is ezzel a sebességgel számolhatjuk.
Nem mindegy, milyen fuvareszközről beszélünk
A „teherautó” a hétköznapi beszédben egyetlen kategóriának tűnhet. A fuvarozásban azonban nagyon különböző járműveket jelenthet.
Egy 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű furgon, egy 7,5 vagy 12 tonnás teherautó, egy 18 vagy 26 tonnás tehergépkocsi és egy 40 tonna körüli nyerges szerelvény nemcsak méretében és teherbírásában különbözik.
A különböző járműkategóriákra eltérő szabályok, sebességkorlátozások, úthasználati és forgalmi korlátozások vonatkozhatnak, és a valós menetidejük is eltérhet.
Ezért amikor azt halljuk:
„A múltkor ugyanez az 500 kilométer sokkal gyorsabban megvolt.”
érdemes feltenni egy egyszerű kérdést:
Milyen járművel?
Egy kisebb fuvareszköz bizonyos útvonalakon egészen más menetidőt produkálhat, mint egy nehéz tehergépkocsi vagy egy 40 tonna körüli nyerges szerelvény.
A járműkategória tehát nemcsak azt határozza meg, hogy mennyi áru fér fel, hanem azt is befolyásolhatja, hogyan tervezhető a fuvar.
A 3,5, 7,5, 12, 18, 26 és 40 tonna körüli kategóriák közötti gyakorlati különbségekkel külön Tudástár-cikkben foglalkozunk.
A sofőr vezetési ideje nem a te felrakásodnál kezdődik
Ez az egyik legfontosabb dolog, amit megbízóként érdemes tudni.
Ha a teherautó délután kettőkor megérkezik hozzád felrakni, nem feltétlenül akkor kezdődött a sofőr munkanapja – és nem feltétlenül akkor kezdett aznap vezetni.
Lehet, hogy már hajnalban elindult.
Lehet, hogy előtte lerakott egy másik küldeményt.
Lehet, hogy 150 kilométert kellett mennie azért, hogy egyáltalán eljusson a felrakódra.
Vagyis amikor 14:00-kor elkészül a rakodás, előfordulhat, hogy a sofőr az aznap rendelkezésére álló vezetési idő jelentős részét már felhasználta.
Az uniós szabályok szerint a napi vezetési idő főszabály szerint legfeljebb 9 óra, amely hetente legfeljebb két alkalommal 10 órára hosszabbítható.
A heti vezetési idő legfeljebb 56 óra, két egymást követő héten pedig összesen legfeljebb 90 óra lehet.
Ezért két teljesen azonos, 500 kilométeres fuvar érkezési ideje is különbözhet attól függően, hogy a sofőr hol tart a saját vezetési idejében, amikor az áru felkerül a járműre.
4,5 óra után meg kell állni
Van még egy fontos szám: 4,5 óra.
Legfeljebb 4,5 óra vezetés után a járművezetőnek legalább 45 perces szünetet kell tartania, kivéve, ha pihenőidőt kezd.
A 45 perces szünet meghatározott módon két részre is bontható: előbb legalább 15, majd legalább 30 percre.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy útvonaltervező által mutatott 5 óra 10 perces vezetés nem feltétlenül jelent 5 óra 10 perces tényleges menetidőt.
Ha közben esedékessé válik a kötelező szünet, azt is bele kell számítani.
Ráadásul megfelelő helyet is kell találni a megálláshoz. Egy teherautóval nem feltétlenül lehet ott félreállni, ahol matematikailag éppen lejár a 4 óra 30 perc.
A parkolóhely megtervezése ezért szintén része a valós fuvarszervezésnek.
Vezetési idő és munkaidő nem ugyanaz
A sofőr nem csak akkor dolgozik, amikor mozog a teherautó.
A vezetés mellett más tevékenységek is beleszámíthatnak a munkaidőbe. A közúti fuvarozásban ezért a vezetési idő mellett külön munkaidő-szabályokkal is számolni kell.
Az uniós szabályozás szerint a mobil munkavállalók heti munkaideje főszabály szerint átlagosan legfeljebb 48 óra. Ez bizonyos feltételekkel 60 óráig emelkedhet, ha a meghatározott referencia-időszakban a heti átlag nem haladja meg a 48 órát.
Ez megbízói szemmel azért fontos, mert például egy hosszú felrakási vagy lerakási folyamat sem feltétlenül olyan időszak, amelynek nincs jelentősége a sofőr munkanapjában.
Attól, hogy a teherautó áll, a sofőr ideje nem feltétlenül áll meg.
A vezetési idő, munkaidő, rendelkezésre állási idő, szünet és pihenőidő különböző fogalmak. Ezek pontos különbségével a cikksorozat következő részében foglalkozunk.
„Már csak 40 kilométer van hátra…”
Ez megbízói szemmel különösen nehezen érthető helyzet lehet.
A jármű már közel van.
A térképen szinte ott van.
A lerakó talán még nyitva is lenne.
De ha a sofőr elérte az adott helyzetben rendelkezésére álló vezetési idő határát, attól a hátralévő 30–40–50 kilométer még nem válik automatikusan levezethetővé.
Az uniós szabályozás meghatározott kivételes körülmények között lehetőséget ad bizonyos eltérésekre. Ezek azonban kivételes lehetőségek, nem normál fuvartervezési eszközök.
Egy fuvart tehát nem lehet eleve úgy megtervezni, hogy:
„Nem egészen fér bele, de már csak 40 kilométer lesz hátra, majd megoldja.”
És akkor jön a heti pihenő…
A napi vezetési és pihenőidők mellett a járművezetőnek heti pihenőidőt is kell tartania.
A rendszeres heti pihenőidő legalább 45 óra. A szabályozás meghatározott feltételekkel csökkentett heti pihenőt is lehetővé tesz, amelyhez további szabályok és kompenzáció kapcsolódnak.
Ez magyarázza azt a megbízói szemmel néha különös helyzetet is, amikor péntek délután a teherautó már „csak” néhány száz kilométerre van a lerakótól, mégsem biztos, hogy egyszerűen tovább tud haladni.
Ilyenkor nem feltétlenül a hátralévő kilométer a döntő.
Lehet, hogy a sofőr vezetési és pihenőidejének alakulása miatt elérkezett az a pont, amikor pihenőt kell tartania.
Akkor mégis hogyan lehet reálisan menetidőt számolni?
A jó fuvartervezés nem úgy kezdődik, hogy:
távolság ÷ 90 km/h = érkezési idő.
Inkább ezeket a kérdéseket kell végiggondolni:
- Milyen járműkategóriával történik a fuvar?
- Hány kilométer az út, és milyen útvonalon halad a jármű?
- Mikor fejeződik be ténylegesen a felrakás?
- Mennyi vezetési ideje marad aznap a sofőrnek?
- Mikor esedékes a következő kötelező szünet vagy pihenő?
- Milyen út- és forgalmi viszonyok várhatók?
- Van-e hétvégi vagy ünnepnapi teherforgalmi korlátozás az érintett országokban?
- Mikor van nyitva a lerakó?
- Hol lehet megfelelően és szabályosan megállni?
És természetesen még ezek után is történhet baleset, torlódás, útlezárás, rendkívüli időjárás vagy más előre nem látható esemény.
Ezért a korrekt menetidő sok esetben nem matematikailag garantálható érkezési időpont, hanem a rendelkezésre álló információk alapján készített reális fuvarterv.
Stampede-tipp
Ha azt szeretnéd tudni, hogy egy áru mikor érhet oda, ne csak azt kérdezd:
„Hány kilométer?”
Érdemes inkább ezt kérdezni:
„Ezzel a járművel, a sofőr jelenlegi vezetési idejével és a kötelező pihenőkkel számolva mikorra reális az érkezés?”
Ez sokkal közelebb visz a valódi válaszhoz.
Mert lehet, hogy egy út „csak” 500 kilométer.
De nem mindegy, milyen járművel tesszük meg, a sofőr nem minden felrakásról friss vezetési idővel indul, és a fuvar sem egy üres autópályán végzett matematikai feladat.
A reális érkezési időt nem egyetlen szám, hanem a teljes fuvarhelyzet határozza meg.
Kapcsolódó Tudástár
→ Vezetési idő, munkaidő és pihenőidő – mi a különbség?
Mit jelent a 4,5 órás vezetési idő, a 45 perces szünet, a napi vezetési idő, valamint a napi és heti pihenő? A cikksorozat következő részében közérthetően végigvesszük a legfontosabb fogalmakat.
→ 3,5 tonnától 40 tonnáig – miért számít a járműkategória a menetidőnél?
Mit jelent a gyakorlatban, hogy 3,5, 7,5, 12, 18, 26 vagy 40 tonna körüli járműről beszélünk? Megnézzük, milyen különbségeket jelenthet a járműkategória a sebesség, a szabályok, a korlátozások és végső soron a menetidő szempontjából.
→ Miért nem lehet mindig pontos érkezési időt mondani?
Forgalom, parkolóhely, rakodási csúszás, hétvégi korlátozások, időjárás és váratlan események – vagyis mi minden történhet két cím között.
Forrás: az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete; 2002/15/EK irányelv; Európai Bizottság – Driving time and rest periods; Working time.
Ez az összefoglaló általános szakmai tájékoztatás. A konkrét fuvar tervezésénél mindig az adott járműre, járművezetőre, útvonalra és fuvarfeladatra vonatkozó aktuális szabályokat és körülményeket kell figyelembe venni.