Miért nem lehet mindig pontos érkezési időt mondani?
„Mikor érkezik meg pontosan?”
Fuvarszervezőként talán ez az egyik leggyakrabban hallott kérdés.
És teljesen érthető.
A lerakón várják az árut. Szervezni kell az embereket, a raktárt, a gyártást vagy éppen a következő fuvart. Sokszor egy egész folyamat függ attól, mikor gördül be a teherautó a kapun.
Ezért természetes igény, hogy legyen egy érkezési idő.
Csakhogy van különbség aközött, hogy:
„Mikorra tervezzük az érkezést?”
és aközött, hogy:
„Pontosan mikor fog megérkezni?”
Az elsőre általában lehet szakmailag megalapozott választ adni.
A másodikra egy több száz vagy akár több ezer kilométeres közúti fuvar elején sokszor még nem.
Az ETA nem ígéret, hanem a pillanatnyilag legjobb becslés
Az ETA – Estimated Time of Arrival – várható érkezési időt jelent.
A kulcsszó: várható.
Egy jól megtervezett ETA nem hasraütés. Figyelembe veszi többek között a távolságot, az útvonalat, a járműkategóriát, a sofőr rendelkezésére álló vezetési időt, a kötelező szüneteket és pihenőket, valamint az ismert közlekedési és rakodási körülményeket.
De a fuvar nem egy zárt rendszer.
Amint a jármű elindul, olyan tényezők is beléphetnek a történetbe, amelyeket induláskor még senki nem ismerhetett.
Ezért egy korrekt ETA nem garancia, hanem az adott pillanatban rendelkezésre álló információk alapján készített reális előrejelzés.
Már a felrakás is eltolhat mindent
Tegyük fel, hogy a jármű 10:00-kor érkezik a felrakóra.
A tervezés szerint 11:00-kor elindul, és az érkezési időt is ebből számoltuk.
Csakhogy 11:00-kor az áru még nincs az autón.
Előbb várni kell egy rámpára. A rakodás tovább tart a tervezettnél. Hiányzik egy dokumentum. Módosítani kell a rakomány elhelyezésén. Vagy egyszerűen az előző jármű rakodása csúszott meg.
Ha a kamion végül 13:30-kor indul el, a két és fél órás késés nem feltétlenül csak két és fél órával tolja el a lerakást.
Előfordulhat, hogy közben a sofőr időbeosztása is megváltozik.
Egy kisebb indulási csúszás így akár egy kötelező szünet vagy pihenő miatt jóval nagyobb érkezési eltéréssé válhat.
A sofőr órája nem áll meg attól, hogy a fuvar áll
Erről részletesen írtunk a vezetési időről, munkaidőről és pihenőidőről szóló cikkben.
A lényeg azonban itt is fontos:
álló kamion ≠ megállt idő.
Ha a jármű órákig vár a felrakón vagy a lerakón, abból nem következik automatikusan, hogy a sofőr közben pihenőidőt tölt.
Lehet, hogy dolgozik. Lehet, hogy a rakodásban vesz részt, ellenőriz vagy dokumentumokat intéz. Az adott helyzettől függően lehet rendelkezésre állási idő is.
Ezért egy hosszú várakozás után nem biztos, hogy azt lehet mondani:
„Semmi baj, majd behozza útközben.”
Lehet, hogy nincs mit „behozni”.
A forgalom nem Excel-tábla
Egy útvonaltervező képes kiszámítani, hogy ideális körülmények között mennyi idő szükséges A és B pont között.
A valós közúti forgalom azonban ennél jóval változatosabb.
Baleset történik.
Útépítés miatt lezárnak egy sávot.
Megindul a péntek délutáni forgalom.
Egy határátkelőn feltorlódnak a járművek.
Időjárási körülmények lassítják a haladást.
Egy autópálya-szakaszon több kilométeres torlódás alakul ki.
És máris más az ETA, mint két órával korábban volt.
A fuvartervezés nem azt jelenti, hogy előre tudjuk, mi fog történni az úton. Hanem azt, hogy az ismert körülményekből a lehető legreálisabb tervet készítjük.
A kötelező pihenőt nem lehet egyszerűen „elhalasztani, átütemezni”
Ez különösen fontos, amikor már csak viszonylag kevés van hátra.
„Már csak 60 kilométer. Nem tudná még elvinni?”
A kérdés érthető.
Csakhogy ha a járművezető elérte a vezetési idejének határát vagy kötelező pihenőt kell tartania, a hátralévő kilométerek száma önmagában nem oldja meg a helyzetet.
A szabályozás bizonyos rendkívüli, előre nem látható körülmények esetére enged eltérést egyes vezetési időktől, meghatározott feltételekkel.
Ez azonban nem normál fuvartervezési eszköz.
Egy sürgős lerakás önmagában nem azt jelenti, hogy a kötelező vezetési és pihenőidőket figyelmen kívül lehet hagyni.
Parkolni is kell valahol
Van még egy kevésbé látványos tényező.
A sofőr nem akkor kezd megfelelő parkolóhelyet keresni, amikor az utolsó perc vezetési ideje is elfogyott.
Egy nagy teherautóval nem lehet egyszerűen félreállni bárhol.
Olyan helyre van szükség, ahol a jármű szabályosan és lehetőség szerint biztonságosan megállhat, a sofőr pedig megkezdheti a szükséges szünetet vagy pihenőt.
Ha a következő megfelelő parkoló húsz vagy harminc kilométerre van, ezt is bele kell számítani a tervezésbe.
A vezetési idő tehát nem feltétlenül használható ki az utolsó percig a lerakó irányába.
A hétvége és az ünnepnap is beleszólhat
Nemzetközi fuvarnál több ország szabályait és közlekedési korlátozásait is figyelembe kell venni.
Bizonyos járműkategóriákra egyes országokban hétvégi, ünnepnapi vagy időszakos teherforgalmi korlátozások vonatkozhatnak.
Ez azt jelenti, hogy egy útvonal, amely kedden gond nélkül teljesíthető, vasárnap vagy egy ünnepnap környékén egészen más tervezést igényelhet.
Ezért egy péntek délután feladott árunál nem elég azt kiszámolni, hány kilométerre van a cím.
Azt is meg kell nézni, milyen országokon, mikor és milyen járművel halad át.
A lerakó nyitvatartása is része az ETA-nak
Van egy érdekes helyzet:
a kamion odaér.
Csak éppen a lerakó már bezárt.
Közúti fuvarozásban ezért nem mindig az a kérdés, hogy fizikailag mikor tudna a jármű eljutni a címig.
Hanem az is:
mikor tudják ténylegesen átvenni az árut?
Ha a raktár 16:00-kor bezár, a 16:20-as érkezés nem húszperces késésként jelentkezik.
Lehet belőle másnap reggeli lerakás.
Ezért egy viszonylag kis menet közbeni csúszás néha aránytalanul nagy különbséget okozhat a tényleges kézbesítési időben.
Miért változik menet közben az ETA?
Mert közben több információnk lesz.
Induláskor tudjuk a tervezett útvonalat, a távolságot, a jármű adatait, a sofőr rendelkezésre álló idejét és az akkor ismert körülményeket.
Néhány órával később már tudjuk azt is, hogy:
mekkora volt a tényleges forgalom,
volt-e váratlan torlódás,
hogyan alakult a haladás,
hol tudott szünetet tartani a sofőr,
mikor tudott továbbindulni,
és változott-e bármi a lerakóhelyen.
Ezért az ETA pontosítása nem annak a jele, hogy az első becslés „rossz volt”.
Sokszor egyszerűen azt jelenti, hogy már több tényből tudunk számolni.
Mikor lehet pontosabb érkezési időt mondani?
Általában minél közelebb kerül a jármű a célhoz, annál kisebb a bizonytalanság.
Egy 1 200 kilométeres út elején sokkal több minden történhet még, mint az utolsó 80 kilométeren.
Ezért egy hosszú nemzetközi fuvarnál sokszor hasznosabb egy reális érkezési időablakban gondolkodni, majd ezt menet közben pontosítani.
Például:
„A jelenlegi helyzet alapján várhatóan 14:00–16:00 között érkezik.”
Majd amikor már közelebb van a jármű és több információ áll rendelkezésre, az időablak szűkíthető.
Ez szakmailag sokkal értelmesebb, mint induláskor azt ígérni:
„14:37-kor ott lesz.”
Pontos ETA vagy megbízható információ?
Megrendelőként természetesen fontos tudnod, mikor számíthatsz az árura.
A jó fuvarszervezés célja nem az, hogy erre kitérő választ adjon.
Éppen ellenkezőleg.
A cél az, hogy a rendelkezésre álló információk alapján reális érkezési időt kapj, és ha a körülmények változnak, erről időben értesülj.
Egy irreálisan pontos időpont elsőre megnyugtatóbbnak tűnhet.
De egy folyamatosan frissített, reális ETA sokkal többet ér.
Stampede-tipp
Amikor hosszabb közúti fuvarnál érkezési időt kérsz, ne feltétlenül egy percre pontos időpontot várj.
Hasznosabb kérdés lehet:
„A jelenlegi helyzet alapján mikorra reális az érkezés, és van-e olyan tényező, ami ezt még érdemben befolyásolhatja?”
Így nem egy papíron jól mutató számot kapsz.
Hanem olyan információt, amellyel ténylegesen tudsz tervezni.
Mert a jó ETA nem attól jó, hogy percre pontosnak látszik. Hanem attól, hogy reális – és ha változik a helyzet, vele együtt változik az információ is.
Kapcsolódó Tudástár
Mennyi idő alatt ér oda a kamion? – Menetidő a gyakorlatban
Vezetési idő, munkaidő és pihenőidő – mi a különbség?
3,5 tonnától 40 tonnáig – miért számít a járműkategória a menetidőnél?
Forrás: az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete; Európai Bizottság – Driving time and rest periods, valamint Driving & rest times – Questions and answers.
Ez az összefoglaló általános szakmai tájékoztatás. A konkrét fuvar tervezésénél mindig az adott járműre, járművezetőre, útvonalra és fuvarfeladatra vonatkozó aktuális szabályokat és körülményeket kell figyelembe venni.